Termék jellemzők
Gyártó | Herendi Porcelánmanufaktúra |
Állapot | Korának megfelelő állapotban, a képek szerint. |
Cikkszám | 105929#SR#E-0001 |
Leírás
A legismertebb magyar porcelángyár sikerekkel és megpróbáltatásokkal teli teljes történetét kínálja az olvasónak ez a könyv.
A magyar örökség világhírű része, gyűjtők kincse, a nagymama nászajándéka: kinek-kinek tapasztalata és érdeklődése jelentheti valamelyiket vagy mindezt együtt.
Fényképekkel gazdagon illusztrált album a könyv első része: történeti sorrendben mutatja be a Herendi porcelán történetét az „első alapító” Stingl Vincétől a porcelángyártás szenvedélyének elkötelezett Fischer Móron át napjaink manufaktúrájáig.
A Herendi gyár alapítása különös és mindmáig alig ismert érdekes eseményekbe avatja be az olvasót: feltárja a kezdeteket, bemutatja Stingl Vincét és kalandos életű családját.
Hőskorszak, fénykorszak. Fischer Mór gyára. A 19. század magyar kerámiatörténetében meghatározó szerepet játszott a Fischer család, nevükhöz számos kerámiagyár alapítása és működtetése fűződik. A szenvedélyes törekvés, a minőség iránti elkötelezettség és az üzleti józanság tette sikeressé Fischer Mórt. Ezeknek az adottságoknak a segítségével lett ő az első magyar porcelán manufaktúra létrehozója, a magyar porcelán megteremtője.
Herend művészi arculatát történetének kezdetén a megrendelések határozták meg. Fischer Mór megbízói iránt érzett nagyrabecsülése és tisztelete jeléül jellegzetes díszítményeit a megrendelőkről nevezte el. Számos híres család mellett a legnevesebb megrendelők közé tartozik az angol Viktória királynő, akinek a nevét a mindmáig legismertebb herendi díszítés őrzi.
Távol-keleti minták egész sorát sikerült Herenden egyéni hangvétellel, de az eredeti szépséget megőrizve, kialakítani és elterjeszteni. Ez a mintakincs máig a Herendi manufaktúra egyik legfontosabb öröksége.
A manufaktúra Fischer Mór visszavonulása után nehéz időszakot élt át, fiainak a megelőző korszaknál nehezebb külső, gazdasági feltételek mellett kellett a gyárat tovább működtetni.
A századforduló – Farkasházy [Fischer] Jenő. A művészeti íróként is ismert unoka a hagyományok tiszteletben tartása és követése mellett új technikákat vezetett be, új formákkal, mázakkal és tárgytípusokkal, például a máig emblematikus kis figurákkal, szobrokkal gazdagította a Herendet. De az első világháború utáni gazdasági helyzet a nehézségeivel nem tudott megbirkózni, halála előtt három évvel, 1923-ban ismét részvénytársasággá alakult a cég.
Herend a két világháború között. Ezt a nehéz korszakot egy kitűnő szakember, Gulden Gyula neve fémjelzi. Neves, jó művészeket alkalmazott művészeti tanácsadóként, a fejezet bemutatja, hogyan születtek meg Herend máig legközismertebb kisplasztikái, a Déryné, Táncoló paraszt, ifj. Vastagh György Csikós szobra, Kisfaludy Pengéjét néző huszárja.
Az államosított porcelángyár. A háborút követően az államosítás egy jól szervezett jó irányba haladó, képzett szakmunkásgárdával műkődő porcelángyárat vett át. Az olvasó megismerkedhet a Rákosi korszak ideológiáját, politikai légkörét dokumentáló porcelánfigurákkal; például az Alkotmány és az Öt éves terv címűekkel, vagy a Rákosi Mátyásné tervezte, a korszak jeles ipari létesítményeit ábrázoló teáskészlettel. A hagyományokban gazdag üzem szerencsésen vészelte át a legnehezebb éveket, és jól használta ki az 1968 utáni új gazdasági lehetőségeket.
A manufaktúra az ezredfordulón. A sikeres, munkavállalói tulajdoni formában működő manufaktúra legújabb termékeinek, újításainak, fellendülésének bemutatása zárja a könyv történeti sorrendben haladó, képekben gazdag első részét.
A mélyebb ismeretekre törekvő olvasók, köztük a régi és új herendi porcelánokat gyűjtők igényeit a Jegyzetek mellett a Függelék szolgálja.
A Herend című, 281 színes 106 fekete-fehér képpel és 163 jegyfotóval illusztrált könyv – a szerző és kiadó szándéka szerint – a Herendi porcelán történetét, művészetét részleteiben és átfogóan is bemutató, sokak érdeklődését felkeltő munka.